Lilian és csapata arra vállalkozott, hogy az állami egészségügy rendszerében elakadt betegeket támogassa. A magánegészségügyi szolgáltatásokban segít eligazodni fejlesztésük, jelentősen lerövidítve a betegutakat.

Vállalkozása az Incorpora Program részeként a Budapest Impact Hub segítségével jött létre. Az Incorpora Program kezdeményezői az Erste Stiftung és a La Caixa.

– Hogyan kerültél kapcsolatba az Incorpora programmal és a Budapest Impact Hubbal?

– Az a helyzet, hogy most megerősítek egy marketing alapvetést: a jól célzott Facebook kampányok működnek. Ugyanis az történt, hogy mivel már egy ideje nagyon foglalkoztatott a cégalapítás, sok ezzel kapcsolatos anyagra kattintottam a Facebookon is és a szoftver ügyesen megtanulta, hogy engem ez érdekel. Be is szőtte az Incorpora hidetését a hírfolyamomba, valamint feltüntette két, számomra a témában mérvadó ismerősömet, akik már kedvelték az ImpactHub-ot, így nem sokat haboztam – egyszerűen jelentkeztem a vállalkozásfejlesztési kurzusra – és a többi már történelem! A kurzus végére megszületett a Targenta alapgondolata, üzleti modellje és az a bizonyos betegút-támogató hozzáállás, amit most már a teljes csapattal képviselünk.

– Ha jól tudom, egy érdekes csavar is volt a történetben az ötleted kapcsán!

– Ha nevezhetjük csavarnak, hogy az alapötletem egészen egyszerűen nem ez volt, akkor igen! Eredetileg ugyanis naivan egy gigantikus, mindent megoldó biotechnológiai céget szerettem volna létrehozni, lehetőleg tegnapra, azonban mindenki legnagyobb szerencséjére Bea (Bedő Beatrix) első előadásának elején elért a tudatomig, hogy ez egyszerűen nem így megy. Az egy csodás dolog, hogy valaki nagyra tör és ezeket az álmokat majd lassan célokká is kell formálni, de a belépő szint nem ez. Először egy kevésbé komplex projekttel bizonyítani kell a leendő befektetőknek és magamnak is. Így kiválasztottam egy józan paraszti ésszel is könnyen megfogható részötletet és mint kiderült, már abban is olyan komplexitás rejlik, hogy egyáltalán nem unatkoztunk az utóbbi 10 hónapban…

– Mi ez az ötlet, ami végül megvalósult?

– Már régóta sejtettem, hogy komolyabb menedzsment-probléma van az állami és magánegészségügy labirintusában bolyongó betegek és hozzátartozók körül. Baj van konkrétan a betegutakkal.

Ehhez tudni kell, hogy én alapvetően molekuláris biológus kutatóként dolgoztam 10 évet a legmodernebb célzott rákterápiák fejlesztésében. Borzasztóan szerettem volna hozzátenni valamit ahhoz, hogy a rákbetegeknek esélyük legyen a gyógyulásra vagy legalábbis a rák sokuk számára egy olyan kezelhető krónikus betegséggé szelídüljön, mint például a cukorbetegség. Éveket töltöttem el a legcsodásabb személyre szabott terápiák világában és már tényleg nagyon fényesnek tetszett a jövő, amikor lassan elkezdett derengeni, hogy ez mind szép és jó, de miért van az, hogy az én személyes ismerőseim, az ismerősök ismerősei, azaz a való világban élő emberek egészen egyszerűen nem jutnak el addig, hogy ezeket a csodálatos terápiákat megkapják? Rájöttem, hogy leginkább azért, mert a való életben, mire a betegek az első tünetektől eljutnak a pontos diagnózisig, illetve annak kivizsgálásáig, hogy kaphatnak-e speciális kezelést, a dolog többnyire tárgytalanná válik.

A rák – és egyébként más betegség sem – nem várja meg a PET-CT eredményét, a szövettant vagy a kardiológiai ellenőrzést – a betegség kérlelhetetlenül terjed tovább a maga szédületes tempójában. Tehát a kritikus pont a történetek nagy részében már rég nem az, hogy nem létezik jó terápia, hanem a betegút hossza. Kutatunk, dollármilliárdokat költünk szuper fejlesztésekre (ami egyébként nagyon helyes) és közben valahogy senki sem beszél arról a nem éppen elhanyagolható tényről, hogy a betegutak menedzselése jelenleg senkinek sem a dolga. Éreztem, hogy fel kell építsek egy csapatot, hogy ezen a nagyon is meghatározó problémán segítsünk, azaz aktív betegút-támogatást végezzünk.

– Tehát betegút-támogatás. Hogyan lehetséges ez?

– Alapvetően két, egymással szorosan összefüggő módon. Egyrészt némi kutakodást követően realizáltam, hogy nincs egy olyan kereshető, rendszerezhető, és ár szerint szűrhető orvosi magánszolgáltatás adatbázis, amire szükség volna, ha például csak 5 hónappal későbbre van állami időpont, akkor mire és hol van lehetőség magánúton, nem utolsósorban pedig: mennyiért. Éreztem, hogy ezt késlekedés nélkül pótolni kell és ez meg is történt: jelenleg miénk Magyarország legnagyobb magánszolgáltatás-keresője.

Az adatbázisunk most körülbelül 13 000 magyar szolgáltatást tartalmaz kb. 70-80 szolgáltatótól és ez hónapról-hónapra bővül. Én úgy gondolom, hogy így már van lehetősége az embereknek érdemi árösszehasonlításokat végezni és ily módon önállóan dönteni, hogy mi történjék velük.

Másrészt kidolgoztunk bizonyos protokollokat, hogy hogyan segíthetjük a betegeket és családjukat abban, hogy jobban megértsék és ezáltal jobban kontrollálják, hogy mi történik velük. A komplex betegút-támogatás szolgáltatásunk pont arról szól, hogy összegyűjtünk minden információt, leletet, gyógyszerezést; rendszerezzük, átgondoljuk és többek közt a diagnózis alapú szolgáltatás-kereső használatával felrajzoljuk számára a lehető legrövidebb betegutakat. A keresőt ki lehet próbálni ingyenesen a https://targenta.org/ oldalon, illetve sokmindent meg lehet tudni a csapatról és a betegút-támogatásról is ugyanitt.

– A te ötletedet – mondhatni – a koronavírus helyzet hívta életre. Hogyan látod a vállalkozásodat a vírushelyzet alatt és akár utána?

– Tavaly szeptemberben még csak hírből sem hallottunk a koronavírusról. Azt viszont a trendek és jogszabálymódosítások figyelése alapján már lehetett sejteni, hogy egyre nőni fog a magánúton történő ellátás volumene és aránya. A koronavírus „csak” meggyorsítja ezt a folyamatot az állami egészségügy extrém leterhelésével, aminek következményeképp egy teljesen új és nagyon is népes réteg fordul most a magánszolgáltatások felé. Ami nagyon fontos ezekkel az emberekkel kapcsolatban – és valahogy úgy érzem, ezt csak mi ismertük fel eddig -, hogy már nem feltétlenül luxusra, dizájn bőrkanapékra és orchideákra vágynak a váróban. Ezek az emberek sokszor kényszerűségből fordulnak a magánegészségügy felé és ezért árérzékenyek – szeretnének maguk dönteni, mielőtt kiadnak egy-egy vizsgálatra vagy kezelésre egy komolyabb összeget.

A magánegészségügy 2021-től nem a kifejezetten tehetősek ügye, hanem mindannyiuké lesz. És én úgy érzékelem, hogy nekünk, a emberek jelentős részének a jó ár-érték arány kritikus a magánegészségügyben is. Ezzel párhuzamosan pedig kezdünk belenőni a kockázatokat megértő és mérlegelő, illetve a döntésekben részt venni képes „felnőtt” beteg szerepébe. Az is kétségtelen, hogy a koronavírus-helyzet miatt a betegút-támogatás minden formájára még nagyobb szükség lesz, mint valaha – figyelembe véve, hogy az egészségügyi dolgozóknak még kevésbé lesz lehetőségük és energiájuk egyengetni a betegek útját, mint eddig.

– Mi a célotok most?

– Fejlődni, bővülni és eljutni az emberekhez. Nagy szavak ezek, de azért dolgozunk, hogy ha valaki 2021-ben megfizethető magánszolgáltatásokat keres és szeretné a maga kezébe venni a sorsát, az a targenta.org oldalon, azaz nálunk tegye meg az első lépést.