Távmunka, home office – vajon ez a jövő?


roberto-nickson-GaBDdA63GcQ-unsplash copy.jpg

A karanténnak immár hivatalosan is vége Magyarországon. Korlátozások még vannak, de túl vagyunk mindannyian három olyan hónapon, ami az életünk minden területét új megvilágításba helyezi, akár új mederbe is tereli. 

Ilyen fontos és bizonytalan terület a munkavégzés. A koronavírus kirobbanása óta egyik hétről a másikra kellett itt, Magyarországon is felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt áttérni kötelességüket, munkavégzésüket tekintve a távmunkára, angol kifejezéssel a home office-ra. 

Nem minden munka és nem minden személyiség alkalmas az otthonról dolgozásra. Kellenek majd a friss, alapos statisztikák, hisz jelenleg a KSH “legfrissebb”, távmunkáról szóló felmérése 2018. első negyedévére vonatkozik. Ám az épp megélt tapasztalatainkkal már van némi összehasonlítási alapunk ezekkel az adatokkal.  Akkor a következő eredmények születtek: 

2018. elején az alkalmazottak 3,7%-a, azaz 144 ezer fő dolgozott távmunkában. Nagy valószínűséggel ez a szám már 2019-ben is magasabb volt, de 2020. I. negyedévében drasztikusan megugorhatott. Kíváncsian várjuk az új mutatókat, számokat. 

De nézzük tovább az adatokat! 2018-ban távmunkát végző alkalmazottak 23%-a a munkáltatója kérésére dolgozik így, míg a többségüknek (55%) a munkakörük teljes mértékű önállósága miatt van rá lehetősége. Szinte biztos, hogy ez az adat is változott, a vírushelyzet alatt. Rengeteg munkáltatónak nemhogy nem volt más választása, mint kérni a dolgozókat az otthonról végzett munkára, de annak is örültek, hogy ilyen módon képesek voltak folytatni a munkavégzést.

A férfiak és a nők körében közel azonos volt a távmunkások aránya és döntően szellemi munkát végzők dolgoztak otthonról.   

Különösen fontos tényezője a távmunka megvalósulásának, hogy a távmunkások 62%-ánál a munkaidőt nem, csak az eredményeket figyelik a munkáltatók, 19%-uk pedig maga vezeti a nyilvántartást a munkaidejéről. Ez felveti a munkáltatói bizalom kérdését, hisz sokkal inkább a munka minőségi elvégzésén kell, hogy legyen a fókusz ilyen helyzetben, mint a munkával eltöltött időn. Ezt a hozzáállást kellett, hogy megszokottként, vagy újként, de alkalmazzák a munkáltatók a vírushelyzet alatt is. Gyanítható, hogy ez az attitűd még inkább szükséges, már-már elengedhetetlen része lesz a jövő munkavezetésének. 

A statisztika szerint abban az időben a dolgozók 74%-ának biztosítottak hozzáférést a munkahelyi hálózathoz, közülük legtöbben  a levelezőrendszerhez fértek hozzá. Ez a százalékszám is nagy valószínűséggel csak növekedhetett az új időszakban és ki kellett egészülnie más hozzáférési rendszerekkel. 

2018-ban korosztályos eloszlás szerint a  home office a 25–39 évesek körében volt a legnépszerűbb. Idén ez a sáv tippünk és meglátásaink szerint felfelé és lefelé is sokat tágulhatott.

Lássuk, a statisztikák szerint 2 éve hogyan értékelték összegezve a távmunkát végzők a home office munkavégzést: 

  • lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rugalmasabban ütemezze a munkaidejét, házimunkát is végezhet közben (pl. mosás, főzés), vagy ügyintézést is beiktathat az idejébe. Nos, ez 2020. márciusára sok-sok extrával kiegészült még, legfőképp a gyerekekkel való otthon tanulással és a velük kapcsolatos konstans ellátással. Így ez a lehetőség idén a rugalmassága mellett legalább annyi kihívást is hozott. 

  • ezzel szemben nehézséget jelenthet – többek között – a munkatársakkal való személyes kapcsolat hiánya, vagy a munkaidő és a szabadidő határainak tudatosítása.

Új statisztika, új adatok, de legfőképp egy most épp alakulóban lévő, nagy mértékben megújuló munkavégzési módok állnak még előttünk.

Share Article
TOP