Racs Eszter, az Incorpora csapat pszichológusa több alkalommal tartott bárkinek elérhető online csoportfoglalkozást a koronavírus alatt.

A foglalkozások címe: „Stresszkezelés és relaxáció a mindennapokban”,  témája pedig, természetesen, a koronavírus okozta helyzet alatt kialakult lelkiállapotok és azok kezelése. Megkértük Esztert, hogy foglalja össze az eddigi foglalkozások alapján a tapasztalatait. 

– Mi a leggyakoribb nehézség a csoportfoglalkozás résztvevői körében? 

– A megváltozott helyzet miatt természetes, hogy megváltoznak az emberek körülményei. Ezek közül a leggyakoribbak a következők: 

• családi körülmények 

• állásvesztés 

• álláskeresés 

• felelősség a munkahelyen 

• túlterheltség a munkahelyen 

– Milyen korosztály fordul az online csoportfoglalkozáshoz, mint lehetőséghez? 

– Tapasztalataim szerint a hozzám ilyen módon fordulók életkora valahol  24 és 59 év között van. De nagyon szívesen látjuk a következő alkalmakon az ezen kívül eső korosztályokat is! 

– Hogyan lehet hatékonyan segíteni az online térben? 

– Az online csoportfoglalkozások mintegy ízelítőként szolgálnak a pszichológia, a mentális-lelki építkezés, így például a stresszkezelés világában. A megközelítőleg kétórás online, webkamerás foglalkozásokon kis csoportokban (2-6 fő) lehetőség nyílik az ismeretek átadására, az interaktivitásra, a nehézségek megosztására, a kérdések feltevésére a fizikai távolság ellenére is. 

Egy fő téma mentén haladva – mint például a stresszkezelés és a relaxáció – beszélgetünk a foglalkozás során. Az elméleti bevezető közben és után azonban az adott témán belül arra is lehetőséget teremtünk, hogy az aktuálisan felmerülő, vagy az érdeklődést felkeltő részt bővebben is kifejtsük. Ilyen például az, ha valaki egy ideje már fontolgatja azt, hogy relaxációs gyakorlatot sajátítson el, vagy önismereti csoportba menjen, esetleg egyéni tanácsadást, terápiát fontolgat, de még kérdése akad, vagy nem biztos benne. Olyan is előfordult, hogy valaki számára teljesen új, még ismeretlen információkról hallott, olvasott és erről kérdezett többet. 

Az információátadáson kívül része a foglalkozásoknak az együtt gondolkodás, az egymás tapasztalataira való reagálás. Nem egyszer előfordult, hogy más résztvevő is átment, átmegy hasonló nehézségen és így hozzá tud szólni, át tudja adni gondolatait egy másik résztvevőnek. A kommunikáció tehát az egyes résztvevők között is létrejön, nem csupán a csoportot tartó szakember és a résztvevők között. 

Izgalmas része a csoportfoglalkozásnak valamilyen pszichológiai módszer, technika kipróbálása. Ilyen lehet egy relaxációs gyakorlat, vagy egy pozitív pszichológiai önismereti feladat. Ezzel vissza is kanyarodtunk oda, hogy a csoportfoglalkozás célja az, hogy a résztvevők ízelítőt kaphassanak az adott pszichológiai témakör kapcsán. Egy technikába való belekóstolás az egyik legcélravezetőbb módja ennek. 

A résztvevők kipróbálják, eldönthetik, végiggondolhatják, megoszthatják egymással, milyen élmény volt ez számukra. Az online térben ugyan korlátozottak lehetőségeink, viszont a mi célkitűzésünknek megfelelő cél elérhető: ismeretszerzés, ismeretbővítés és „mini tapasztalatszerzés”. Ahogyan egy résztvevő fogalmazott: „Olyan volt a foglalkozás, mint az étteremben az előétel.” 

Összegyűjtöttem néhány résztvevő 1-1 mondatát, ami jól leírja, ők miben látták a foglalkozás lényegét: 

„További lehetőségekre rámutatott, nagyon jó kis kezdeti szösszenet volt.” 

„Abban erősített meg, hogy tényleg rendet kell tenni a fejemben. Másokat hallgatva megerősödött bennem: nem kívülről kell várni a segítséget.” 

„Nagyon jó volt a gyakorlat. Ez számomra teljesen új, még nem csináltam ilyet. Ehhez kapcsolódóan javasolnék más tréningekre is hasonló gyakorlatokat.” 

„Szépen felépített, profi, összefoglaló, lényeglátó.” 

„Még jobb volt, mint gondoltam. A kis létszám, a családias légkör miatt jobban meg tudtam nyílni.”